A COVID-19 elleni oltóanyagot elutasítók az aktív korú felnott magyar lakosság körében 2021 decemberében.

INTRODUCTION: In 2021, vaccines against COVID-19 became widely available in Hungary, but a part of the population refuses to be vaccinated, which hinders the control of the pandemic. OBJECTIVE: To explore the sociodemographic characteristics of the Hungarian vaccination-refusing population and to preliminarily explore the reasons behind their refusal. METHODS: In December 2021, survey data were collected online using quota-sampling among the Hungarian population aged 18-65 years with internet access. Sociodemographic variables, individual variables, and reasons for refusal were asked. 1905 completed questionnaires were included in this analysis. After variable selection using LASSO regression, binary logistic regression was used to identify the influencing variables. Reasons for rejection were examined both descriptively and using hierarchical classification. RESULTS: Respondents with lower income, lower education, females, younger age, people living in smaller municipalities and who perceived their own health as better were more likely to refuse vaccination. No similar associations were found with marital status, household size, life satisfaction and loneliness. Distrust of vaccination, safety concerns (especially side effects) and efficacy concerns are the main reasons for refusal, and to a lesser extent, the belief of immunity. CONCLUSIONS: Vaccination refusal is higher in vulnerable groups, which further increases their health risks. Alongside a well-designed health communication campaign, restoring trust in scientific and health institutions, transparent communication and a community-based approach appear to be important to increase vaccination uptake in Hungary. Orv Hetil. 2022; 163(29): 1135-1143.

The role and tools of trust and empathic communication in healthcare during the COVID-19 epidemic / A bizalom és az empatikus kommunikáció szerepe és eszközei az egészségügyben a COVID-19-járvány idején.

Összefoglaló. A járvánnyal szembeni védekezés során mindennapossá vált a maszkhasználat, amely jelentos kihívást jelent a hétköznapi kommunikációs helyzetekben. Az egészségügy bizonyos területein korábban is jelen volt ez a probléma, azonban a most általános érvényu, folyamatos maszkviselés és védoruha-használat szimbolikus és gyakorlati értelemben is akadályként jelenik meg az orvos és a páciens között, ami több szinten nehezíti a hatékony kapcsolatteremtést és kommunikációt. Ezért szükségessé vált olyan egységes kommunikációs protokollok kidolgozása, amelyek segítik a bizalmi kapcsolat kiépítését az egészségügyben úgy, hogy az ellátók érzelmi elérhetosége és a biztonságos fizikai távolságtartás egyszerre valósuljon meg. Tanulmányunk célja, hogy a kurrens szakirodalom áttekintése révén összefoglaljuk a maszkviselés és a védoruha-használat hatásait az orvos-beteg kommunikációra és a kapcsolatban megjeleno bizalomra és empátiás folyamatokra, valamint fel kívánjuk hívni a figyelmet az egészségügyi személyzetet éro hatásokra is. Célunk továbbá, hogy a hazai és nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve olyan ajánlásokat fogalmazzunk meg, melyek segítségével javítható az egészségügyi dolgozók kommunikációja, azon keresztül pedig az ellátás legfontosabb szereploinek, a betegeknek és az ellátóknak az elégedettsége a kapcsolattal. Orv Hetil. 2021; 162(23): 897-904. Summary. In the fight against the epidemic, the use of masks has become commonplace, which is a significant challenge in everyday communication situations. This problem has been present in some areas of healthcare in the past, but today's universal use of masks and personal protective equipment (PPE) is both a symbolic and practical barrier between doctor and patient, making it difficult to establish an effective communication and connectivity on several levels. Therefore, it has become necessary to develop unified communication protocols that help building a relationship of trust in healthcare so that emotional availability of providers and safe physical distance are achieved simultaneously. The aim of our study is to summarize the effects of mask wearing and PPE usage on the physician-patient communication and also the trust and empathy processes that emerge within the relationship through the review of the current literature. We would also like to draw attention to the effects on healthcare staff. Our goal is also to formulate recommendations, taking into account domestic and international experience, that can be used to improve the communication of healthcare professionals, and through that, the satisfaction of the most important actors in care, patients and caregivers. Orv Hetil. 2021; 162(23): 897-904.